A babérlevél a magyar konyha egyik remek fűszere, melyet ételt ízesítő hatása miatt használunk elsősorban. Pedig ez az örökzöld levél kiváló élettani hatással is bír, ráadásul a babérnak nem csak a levele hasznosítható. Lássuk, mit tudunk még a babérról!
Babérlevél kisokos
Kis-Ázsiában honos, a Földközi-tenger környékén széles körben termesztett örökzöld fa vagy cserje. Az ókorban igen kedvelt volt, de fokozatosan háttérbe szorult, és csak a középkor végén vált újra kedveltté. A babért az ókori görögök és rómaiak Apolló isten ajándékának, a tudás, a dicsőség és a jó szerencse jelképének tartották.
A babérfa törzse alacsonyan elágazó, levele bőrszerű, hosszúkás, hegyes, olajzöld színű, 8-10 cm hosszú, 3-5 cm széles. Virága kicsi, sárgásfehér. Csonthéjas termése kb. 1,5 cm-es, feketés, barna színű. Gyakori öntözést kíván, igen fagyérzékeny, így csak meleg vidékeken lehet szabadban teleltetni. A félárnyékos helyet kedveli.
A fűszerként használt, kifejlett, de még nem öreg leveleit nyáron szedik és napon szárítják. A levél száradás után is sima felületű marad, mivel két falap közé préselve szárítják ki, ily módon nyerik a kellemes és tetszetős babérlevelet.
A babér levelét nálunk kizárólag fűszerként alkalmazzák. Levesek, főzelékek, szószok, mártások, sertés- és marhasültek, vadas ételek ízesítésére, pácok, aszpikkocsonya, kolbászok, savanyúságok készítésénél és halhúsok marinálásához* használják.
Ízesítőként mindenki ismeri, de azt talán kevesen tudják, hogy emésztést elősegítő hatása is van. Azok, akik puffadásra panaszkodnak, megkönnyebbülhetnek a babérlevél főzettől. Leforrázva tea készíthető belőle, ami enyhe fejfájásra jelenthet gyógyírt, illetve az álmatlanság ellen is kiváló.
A terméséből nyert olaj gyógyhatású.
* Marinálás: A marinálás élelmiszerek elkészítés előtti pácolása fűszerezett, gyakran savaskémhatású folyadékban. (Wikipedia)
